Ember, társadalom, intelligens rendszerek

A kommunikációkutató és szociológus Dombrádi Krisztián munkássága a társadalomelmélet, a tudásszociológia és az alkalmazott magatartástudomány határvidékén formálódott, és ma is ott mozog a legotthonosabban. Ami első pillantásra szerteágazónak tűnik – a kommunikáció társadalomszervező szerepe, a társadalmi tőke és a közösségi tudás működése, a kollektív emlékezet és az identitás, a vallási és erkölcsi normarendszerek átalakulása, az egészség bio-pszicho-szociális meghatározottsága, a harcászati kommunikációtudomány vagy éppen a döntéshozatal adatelemzési folyamatai –, az közelebbről nézve egymásra épülő témakörök sora. Az MTMT tudományterületi besorolása szerint elsődleges szakterülete a kommunikációtudomány. [1] [2]

Kommunikáció és társadalmi tőke

Korábbi munkásságának egyik központi kérdése a kommunikáció és a társadalmi tőke viszonya volt. A Boldogulás tudásközösségekben: Kommunikáció, szervezet, társadalmi tőke című, 2009-es oktatási munkájában a kommunikáció, a szervezetek és a közösségi erőforrások összefüggéseit járta körül. Ugyanebben az időszakban jelent meg A társadalmi tőke kommunikációs aspektusa című tanulmánya, majd 2011-ben az Ismerős ismeretlen: Kommunikáció és társadalmi tőke című monográfiája. E művek közös kérdése, hogy a társadalmi kapcsolatokban felhalmozódó bizalom, együttműködési készség és kölcsönösség hogyan jön létre – és hogyan válik kommunikációs folyamatokban valóban hozzáférhető erőforrássá. [3] [4] [5]

A kommunikáció mint transzdiszciplináris tudomány

Ezt az irányt utóbb a kommunikáció általános társadalomelméleti értelmezése felé szélesítette ki. A 2024-ben megjelent Communication Theory: A Transdisciplinary Science című monográfia a kommunikációelméletet olyan transzdiszciplináris keretként kezeli, amelyben társadalmi, kulturális és tudományos jelenségek együtt elemezhetők. A kötet jól mutatja tudományos programjának alapgondolatát: a kommunikáció nem egyszerű információátadási technika, hanem a társadalmi valóság kialakulásának, a tudás szerveződésének és az emberi együttműködésnek egyik alapmechanizmusa. [6]

Kollektív emlékezet és jelentésalkotás

Munkásságának másik meghatározó területe a kollektív emlékezet és a társadalmi jelentésalkotás. Az Emlékezet, térkép a holnaphoz című, 2024-es, 234 oldalas monográfia az emlékezet társadalmi és kulturális szerepét vizsgálja. A kötet felfogásában az emlékezet nem pusztán a múlt megőrzésének eszköze: a közösségi identitásnak, a történeti önértelmezésnek és a jövőre irányuló tájékozódásnak is szervező közege. A mű tudományos monográfiaként szerepel az MTMT-ben, ahol független hivatkozást is nyilvántartanak rá. [7]

Vallás, erkölcs, jog

Önálló pillért alkot tudományos profiljában a vallás, az erkölcs, a jog és a szekularizáció kapcsolatának kutatása. A szerkesztésében megjelent Vallás, erkölcs, jog: Egy posztmodern háromszögben című tanulmánykötet a modern és posztmodern társadalmak normarendszereinek kölcsönhatásait vizsgálja. Dombrádi a kötetben két önálló fejezet szerzője: A vallás, szekularizáció, jogrend és a hétköznapi erkölcs evolúciója, valamint a Vallásszociológia mint tudásszociológia, trendek és kihívások című tanulmányoké. Ezekben a vallás társadalmi szerepének változását, a szekularizáció klasszikus és posztszekuláris értelmezéseit, továbbá a vallási tudás, a jog és a hétköznapi erkölcs átalakuló viszonyát elemzi. [8] [9] [10]

E kutatásokban különösen hangsúlyos a vallásszociológia tudásszociológiai megközelítése: a vallás itt nem csupán intézmény vagy hitrendszer, hanem társadalmilag létrehozott, továbbadott és legitimált tudásforma. Elemzéseiben a klasszikus szekularizációs elméletek – többek között Max Weber, Peter Berger, Émile Durkheim és Talcott Parsons munkái – éppúgy megjelennek, mint Jürgen Habermas és Charles Taylor posztszekuláris megközelítései. [8] [9] [10]

Hadtudomány, döntéshozatal, mesterséges intelligencia

Újabb publikációiban a hadtudomány, az emberi döntéshozatal és a mesterséges intelligencia kérdései is megjelentek. A GRIN Verlagnál 2024-ben közreadott angol nyelvű munkái között ott találjuk az összfegyvernemi hadviselés kommunikációelméleti értelmezését, a katonai döntéshozatal MI-támogatásának elemzését, valamint a természetes és mesterséges neurális hálózatok transzdiszciplináris összehasonlítását. Ez utóbbi az emberi idegrendszer és a mesterséges hálózatok közötti különbségeket, a szimuláció szerepét, valamint az MI katonai kiképzésben és taktikai előrejelzésben rejlő lehetőségeit és korlátait veszi sorra. [11] [12] [13]

Ezt a hadtudományi-technológiai vonalat félrevezető lenne a korábbi kommunikációelméleti munkáktól különálló témaként kezelni; inkább azok alkalmazott kiterjesztése. Arra kérdez rá, hogy emberi és technikai rendszerek miként dolgozzák fel az információt, hogyan döntenek bizonytalan és gyorsan változó környezetben, és mi a kommunikáció szerepe a katonai koordinációban, a kiképzésben és a műveleti cselekvésben. (Ez a kapcsolat a publikációk tematikájából levont elemzői következtetés, nem a szerző szó szerinti önmeghatározása.) [11] [12] [13]

Az egészség bio-pszicho-szociális vizsgálata

Tudományos munkásságának legújabb területe az egészség bio-pszicho-szociális és társadalomelméleti vizsgálata. Dr. Dombrádi Krisztián a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Hungarostudy Kutatócsoportjában szociológusként, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány képviseletében vesz részt. A Hungarostudy-kutatások a magyar lakosság egészségi állapotát, életminőségét, stresszterhelését, társadalmi kapcsolatait, rizikó- és védőfaktorait vizsgálják reprezentatív mintákon. [14]

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, a 2026-os Magatartástudományi Konferencián Székely Andrással közösen bemutatott kutatásuk címe: Az egészség bio-pszicho-szociális háttértényezőinek szociológiaelméleti leírása. A konferencia absztraktkötete szerint a kutatás kulcsfogalmai az önreferencia, a koherencia, a stressz, a társas támogatás, Niklas Luhmann műveleti konstruktivizmusa és a kommunikáció. Ez az irány a rendszerelméleti kommunikációkutatást kapcsolja össze az egészségszociológiával és a szalutogenetikus szemlélettel – mindenekelőtt azzal a kérdéssel, hogy a koherenciaérzés és a társas támogatás hogyan segíti az egyéni alkalmazkodást és az egészség megőrzését. [15]

A kutatási program íve

A munkásság belső összefüggését tehát nem egyetlen szűk tárgyterület adja, hanem egy következetesen végigvitt elméleti érdeklődés. Kutatásai – más-más terepen – ugyanazt firtatják: hogyan jön létre és szerveződik a társadalmi tudás, hogyan alakulnak ki a közösségi jelentések és normák, min múlik a bizalom és az együttműködés, és mitől képesek egyének és közösségek alkalmazkodni egy összetett, változó környezethez. A társadalmi tőke, a kollektív emlékezet, a vallás és a szekularizáció, a katonai döntéshozatal, a mesterséges intelligencia és a bio-pszicho-szociális egészség ebben az értelemben egyetlen tágabb, kommunikáció- és rendszerelméleti kutatási program különböző alkalmazási területei.

Tudományos profilját összességében a transzdiszciplináris szemlélet, a kommunikáció társadalomalkotó szerepének hangsúlyozása és az elméleti modellek gyakorlati társadalmi problémákhoz kapcsolása jellemzi. Pályája a klasszikus kommunikáció- és társadalomelméleti kérdésektől a vallásszociológián és az emlékezetkutatáson át jutott el az egészségmagatartás, a katonai alkalmazkodás és az MI-vel támogatott döntéshozatal problémáiig. Ez az ív egy olyan kutatási program körvonalait rajzolja ki, amelynek középpontjában az emberi és társadalmi alkalmazkodás kommunikációs, kulturális és pszichoszociális feltételei állnak.

A fenti szöveg kizárólag nyilvánosan ellenőrizhető MTMT-, MTA REAL-, Semmelweis Egyetem- és kiadói adatokra épül. A publikációk közötti elméleti kapcsolatokat jelölő mondatok szakmai szintézisek; nem állítják, hogy a szerző mindenütt szó szerint ugyanezzel a kutatási programmal határozta meg saját munkásságát.
Budapest, 2026. július 10.

Felhasznált források

Az online források ellenőrzésének dátuma: 2026. július 18.

• [1] Magyar Tudományos Művek Tára (2026): Dombrádi Krisztián szerzői adatlapja (MTMT-azonosító: 10066711; tudományterület: kommunikációtudomány). m2.mtmt.hu
• [2] Magyar Tudományos Művek Tára (2026): Dombrádi Krisztián közleményeinek jegyzéke. m2.mtmt.hu
• [3] Dombrádi, K. (2009): Boldogulás tudásközösségekben: Kommunikáció, szervezet, társadalmi tőke. Károli Gáspár Református Egyetem – Belvedere Meridionale. 112 p. MTMT szerzői adatlap
• [4] Dombrádi, K. (2009): A társadalmi tőke kommunikációs aspektusa. In Jancsák Cs., Nagy G. D. & Szűcs N. (szerk.): Céhem vándorkönyvei: Tanulmányok a 60 éves Pászka Imre tiszteletére (27–43. o.). Belvedere Meridionale. MTMT rekord
• [5] Dombrádi, K. (2011): Ismerős ismeretlen: Kommunikáció és társadalmi tőke. Századvég Kiadó. 167 p. ISBN 9789637340970. MTMT rekord
• [6] Dombrádi, K. (2024): Communication Theory: A Transdisciplinary Science. Belvedere Meridionale. 178 p. ISBN 9786156060952. MTMT rekord
• [7] Dombrádi, K. (2024): Emlékezet, térkép a holnaphoz. Belvedere Meridionale. 234 p. ISBN 9786156060938. MTMT rekord
• [8] Dombrádi, K. (szerk.) (2024): Vallás, erkölcs, jog: Egy posztmodern háromszögben. Belvedere Meridionale. 177 p. ISBN 9786156060990. MTMT rekord
• [9] Dombrádi, K. (2024): A vallás, szekularizáció, jogrend és a hétköznapi erkölcs evolúciója. In Dombrádi K. (szerk.): Vallás, erkölcs, jog: Egy posztmodern háromszögben (121–133. o.). Belvedere Meridionale. MTMT rekord
• [10] Dombrádi, K. (2024): Vallásszociológia mint tudásszociológia, trendek és kihívások. In Dombrádi K. (szerk.): Vallás, erkölcs, jog: Egy posztmodern háromszögben (135–153. o.). Belvedere Meridionale. MTMT rekord
• [11] Dombrádi, K. (2024): The Communication Theory of Combined Arms Warfare. GRIN Verlag. 13 p. ISBN 9783389045190. grin.com/document/1488108
• [12] Varga, A. & Dombrádi, K. (2024): The Role of AI in Decision Making for Military Operations. GRIN Verlag. 21 p. ISBN 9783389053782. MTMT rekord
• [13] Dombrádi, K. (2024): Transdisciplionarity Practical Comparison of Natural and Artificial Neural Networks: Thoughts on the Air Force Renewing Training System. GRIN Verlag. 11 p. ISBN 9783389061176. grin.com/document/1498397
• [14] Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet (2026): Hungarostudy Kutatócsoport – tagok és kutatási területek. semmelweis.hu
• [15] Dombrádi, K. & Székely, A. (2026): Az egészség bio-pszicho-szociális háttértényezőinek szociológiaelméleti leírása. In Bódizs R., Major J. & Stauder A. (szerk.): XIX. Magatartástudományi Konferencia: Absztraktkötet (27. o.). Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. MTMT rekord

Kapcsolódó szakirodalom a szövegben hivatkozott fogalmakhoz

• Bourdieu, P. (1986): The Forms of Capital. In J. G. Richardson (szerk.): Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education (241–258). Greenwood Press.
• Coleman, J. S. (1988): Social Capital in the Creation of Human Capital. American Journal of Sociology 94 (Supplement), S95–S120.
• Putnam, R. D. (2000): Bowling Alone: The Collapse and Revival of American Community. Simon & Schuster.
• Luhmann, N. (1995): Social Systems. Stanford University Press.
• Bertalanffy, L. von (1968): General System Theory: Foundations, Development, Applications. George Braziller.
• Berger, P. L. & Luckmann, T. (1966): The Social Construction of Reality: A Treatise in the Sociology of Knowledge. Doubleday.
• Weber, M. (1905/1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme.
• Durkheim, É. (1912/2003): A vallási élet elemi formái.
• Habermas, J. (2008): Notes on Post-Secular Society. New Perspectives Quarterly 25(4), 17–29.
• Taylor, C. (2007): A Secular Age. Harvard University Press.
• Halbwachs, M. (1925/1992): On Collective Memory. University of Chicago Press.
• Assmann, J. (1992/2013): A kulturális emlékezet. Atlantisz.
• Antonovsky, A. (1987): Unraveling the Mystery of Health: How People Manage Stress and Stay Well. Jossey-Bass.
• Engel, G. L. (1977): The Need for a New Medical Model: A Challenge for Biomedicine. Science 196(4286), 129–136.
• Nicolescu, B. (2002): Manifesto of Transdisciplinarity. SUNY Press.